film

A „főszereplő” Csilla és Gabi kíváncsiak: ez a tulajdonság mindannyiunknak javára válna. Fogtak egy paradicsomot a piacon és elgondolkodtak... hogy került oda, ki ültette el, ki gondozta, ki szedte le, és ki vitte a piacra? A szokásos sémákon túllépve az utazók eljutnak Romániába és Kelet-Magyarországra, hogy lássuk, hogyan fest a mezőgazdaság közelről, a kisközösségekben, és hogyan keresik ezek a közösségek a helyüket az új Európában.

„Egyre többen ismerik fel, hogy nincs több vesztegetni való időnk, és hogy a megoldást csakis saját magunktól várhatjuk. Angliában, Európa egyik legnagyobb széndioxid-kibocsátójának, a széntüzelésű Drax erőműnek az árnyékában 600 különböző társadalmi helyzetű ember klímatábort hozott létre, hogy tíz napon át fenntartható életmódot folytassanak, tanuljanak egymástól, és hogy cselekedjenek.”
(Reclaim Power, Cinema Rebelde, 2006, magyar feliratos, 62 perc)

Előzetes:

Az vagy, amit megveszel… A film az Egyesült Államokban készült, ahol az egy főre eső, éghajlatváltozást okozó széndioxid-kibocsátás a legmagasabb. Sok olyan „nem átlagos” amerikai van azonban, akinek elege van – amióta tudja, hogy elege van. A film szembemegy a „kell”, a „nekem van” és a „nem tudok nélküle élni” típusú elképzeléseinkkel. Azt kéri, hogy az „eleget” válasszunk a „több” helyett. Új jövőképeket vár, túl a fogyasztói társadalmon.
Egyszerű animációs film, egyszerű sztorival. Vázlatos grafikáival felfedi azt, amit a szupermarketek polcai nem. Bár a film amerikai adatokkal van tele, a mai magyarországi kép többé-kevésbé hasonló.

(Story of Stuff, John Passacantando és Annie Leonard, 2007, Magyar szinkron, 20 perc)

Itt van egy rövid előzetes a filmből:

A Katrina Hurrikán pusztítását követően az áldozatok – New Orleans szegényei – úgy döntenek, nem várnak tovább a kormányzati segélyekre, és saját maguk veszik kezükbe sorsukat: a házak helyreállítását, az egészségügyi ellátást, a gyerekek tanítását, az élelmiszerek megtermelését. A film felveti a kérdést, vajon globalizált világunkban az igazságosabb, szolidaritáson alapuló együttélési formák kialakításához valóban meg kell-e várni a katasztrófát?

(Katrina’s Child, Commonground Collective, 2006, magyar feliratos, 30 perc )

Ez volt az egyik leggyorsabb, leghatékonyabb autó, amit valaha is készítettek. Villannyal működött, nem bocsátott ki szennyező anyagokat, és az autóipar élmezőnyébe röpítette az amerikai technológiát. Azok a szerencsés kevesek, akik vezethették, többé nem akartak megválni tőle. Akkor miért zúzta be a General Motors az EV1 elektromos járműflottáját az arizonai sivatagban?

Az olcsó repülőjegyek hogyan növelik a tengerszintet? Hogyan akadályozzák meg a brit aktivisták, hogy egy repülőtér miatt leromboljanak egy gyönyörű helyet? A krémes pitékkel, utasszállító gépen üldögéléssel, énekléssel a futópályán, vagy egy darun táborozással hogyan lehet megállítani az éghajlatváltozást? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre ad választ ez a film.

Az Exxon Mobilt már jó ideje a világ első számú vállalati klímabűnözőjeként tartják számon. Ez a film megmutatja, miért. Körbevezeti a nézőket a klímatudomány világában, a politikában, az olajipar lobbitevékenységeiben, és megmutatja a gazdasági érdekek hálóját. Szó szerint road movie, melyben a producer, Joe Public keresztülutaztat minket az Államokon, útközben benzint tankolva – de sosem az Exxonnál.
(Exxon Mobil: Out of Balance, Joe Public Films, 2006, magyar szinkron, 65 perc)

Egy kis klip a filmből:

Az amerikai fotóművész meztelen emberi testekből épített kompozícióiról híres. Ezúttal az alpesi gleccserek sérülékenységére hívja fel a figyelmet.
(Spencer Tunick & Greenpeace, 2 perc)

Harc Amerika utolsó hatalmas vadvidékeinek megmentéséért, és energiahasználó jövőnk megváltoztatásáért. Az „Olaj a jégen” összeköti a sarkvidéki nemzeti vadrezervátum sorsát azokkal a kritikus döntésekkel, amelyeket Amerika az energiaszabályozással kapcsolatban hoz. Ebben a törékeny ökoszisztémában a Gwich’in indiánok és a vándorló vadvilág sorsa a tét.
„Megható, világos, és jól elmondott történet. Az „Olaj a jégen” egész egyszerűen az eddig készült legjobb dokumentumfilm a sarkvidéki vadrezervátum kérdéséről”

A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy az üvegházhatást keltő gázok kibocsátásának növekedésével a következő száz évben akár 6 fokkal is emelkedhet a globális átlaghőmérséklet, s ez gyökeresen átalakíthatja világunkat. A dokumentumfilm Mark Lynas brit író, valamint neves klímakutatók segítségével arra keresi a választ, hogy egy egy-, két-, három-, négy-, öt-, netán hatfokos globális átlaghőmérséklet-emelkedés milyen hatást gyakorolhat a világra. Mi történne, ha a melegedés „csak” kétfokos lenne?